Végveszélyben a Földrajz a (köz)oktatásban!

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik. Napjainkban a földrajz már nem pusztán a földrajzi névanyag és a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések közvetítője, hanem a globális és lokális környezeti problémák és azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke megérthesse a körülötte zajló természeti, társadalmi folyamatokat, ismerje a környezeti problémák okait és következményeit, ahhoz hogy az utánunk jövő generációk számára ne csak üres frázis legyen a fenntartható fejlődés fogalma, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra van szükség. Ezeket az ismereteket kizárólag a földrajz tantárgy képes komplex módon közvetíteni a középiskolás korosztály számára.

Írja alá petíciónkat!

Felhívás földrajz szakmódszertani továbbképzésre a 2016/17. tanévre

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézete akkreditált szakmódszertani továbbképzést
indít általános és középiskolai földrajztanárok számára

FÖLDRAJZ – CSAK MÁSKÉNT

címmel.

A továbbképzés időkerete: 30 óra

Alapítási engedélyszám: 107-75/2016.

A továbbképzési program célja, hogy olyan elméleti alapokat és a gyakorlatban közvetlenül, illetve
adaptáció után felhasználható módszereket, eszközöket, segédanyagokat nyújtson a résztvevők
számára, amelyeket a földrajz tanítása során fel tudnak használni az aktív tanulás lehetőségeinek
megteremtésére. Az elméleti háttér a szaktudományi ismeretekre és a szakmódszertani kultúrára
egyaránt kiterjed. A tanfolyamot sikeresen elvégző földrajztanároknak képes lesznek a fejlesztő
tanulói tevékenységekre épülő tanítási órák tervezésére, szervezésére, valamint a hozzájuk tartozó
oktatási segédanyagok elkészítésére.

A továbbképzés célja részletesebben az, hogy a résztvevők:

  • ismerjék meg a földtudományi (természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági) szemléleti váltás
    lényegét, az elsajátításával kapcsolatos módszertani megoldásokat és lehetőségeket;
  • ismerjék az újfajta tanítás- és tanulás-felfogás alapvető módszereit;
  • ismerjék a mindennapi földrajztanításuk során felhasználhatók a módszertani fogásokat és
    szakanyagokat;
  • teremtsék meg a tevékenykedtető földrajztanulás lehetőségeit;
  • ismerjék az elmélet gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit és nehézségeit a motivációs
    és szemléltetési módszerek, valamint a vizsgálódások, illetve legalább részben a résztvevők
    által tervezett vizsgálatokat tartalmazó óratervek és oktatási segédanyagok közös
    jellemzőinek feltárása, alkalmazhatóságuk megvitatása során.

Tervezett tematika

  1. Változó természetföldrazi környezet
    1. Az éghajlatváltozás földrajzi összefüggései. Napjaink éghajlatváltozásainak lehetséges
      indokai: természetes külső tényezők, antropogén hatások; elméletek, viták.
    2. Az éghajlatváltozás megnyilvánulásai. Szélsőséges éghajlati jelenségek és gyakoriságuk
      növekedése. Forgatókönyvek az éghajlat-változásra. A felmelegedés mérséklése
      érdekében tett nemzetközi stratégiák, egyezmények, azok korlátai (CO2-kibocsátás
      csökkentése, az ózonréteg vékonyodása okozta kihívás).
    3. A Kárpát-medence vízgazdálkodása. Szélsőséges vízjárási jelenségek, a gyakoriságnövekedés
      okai és az ellenük való védekezés lehetőségei. A belvízelhárítás lehetőségei.
      A gazdaság vízigényének változásai. Hazánk és szomszédai: együtt vagy külön a
      vízgazdálkodásban?
  2. Változó gazdasági környezet
    1. Mindenható állam vagy mindenható piac? – a magyar gazdaságfejlesztés dilemmái. A
      pénzügyi és a gazdasági rendszerek összefüggései, erőviszonyai. Az „ortodox” és
      „unortodox” gazdaságfejlesztési elképzelések.
    2. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, „turistaipar”, „tudásipar”) szerepe, jövőbeli
      lehetőségei, korlátai. Magyarország gazdaságának kapcsolódása az uniós, a keleti és a
      világpiachoz.
  3. Az európai uniós politika gazdasági és regionális következményei
    1. Súlyponti változások az Európai Unió szakpolitikai kérdéseiben. Közös politikák és
      közösségi politikák. A gazdasági és szemléleti változások előnyei, hátrányai hazánkban.
    2. A regionális politika eszközrendszerei a gazdasági növekedés és az életminőség
      javulásának elősegítésére.
    3. Magyarország lehetőségei a regionális politika nyújtotta eszközök és előnyök
      kiaknázására.
  4. A fenntarthatóság földrajza
    1. A fenntarthatóság fogalmi értelmezése és elvi alapjai. Önfenntartó rendszerek.
    2. Globális kihívások. Egyes konkrét várható veszélyek, illetve azok elkerülési
      lehetőségeinek földrajzi elemzése.
    3. A fogyasztói társadalom veszélyei; a fenntarthatósághoz való hozzájárulás egyéni
      stratégiai lehetőségei földrajzi nézőpontból.
  5. Érték- és eredetvédelem. Értéktípusok. A többszintű Magyar Értéktár, a kialakításához vezető
    folyamat és az arra irányuló rendelet. A hungarikummá válás szabályozása.
  6. Szemléleti és tartalmi változások a földrajz szakmódszertanban
    1. A más tantárgyakból szerzett tudásra épülő földrajztanítás. A tantárgyi koncentráció
      kulcselemei. Az egyes földrajzi témakörök feldolgozása idején az egyes tantárgyakból
      melyek, milyen mélységben és megközelítésben ismertek, és mi az a tudás, amit a
      földrajznak kell pótolnia vagy támogatnia az egyes évfolyamon.
    2. Régi és új fogalmak, értelmezések a földrajzórán. A geológiai és a földrajzi erők
      újraértelmezése, kapcsolatrendszere. A kontinensfejlődés folyamatának és a
      nagyszerkezeti egységek kialakulásának modellezése. A földrajzi övezetességi rendszer
      alapmodellje. A gazdasági szektorok, az új gazdasági ágak helye a világgazdasági
      rendszerben. Társadalmi konfliktusok, a migráció és a globalizáció összefüggései.
  7.  A földrajzi tudásszerzés új módszerei
    1. Tevékenységközpontú földrajztanulás. A földrajz tanítása-tanulása problémaalapú, a
      kutatásalapú és a dizájnalapú tanulásszervezéssel. A projekttanulás.
    2. Prezentációs technikák a földrajztanulásban. A prezentálás metodikai értelmezése. A
      tanári és a tanulói prezentációval szembeni módszertani követelmények. A földrajztanulás-
      tanításban alkalmazott digitális alapú prezentálási technikák.
  8. A földrajzi tudás ellenőrzésének módszertana
    1. A földrajzi tudás értelmezése, az ismeret, a képesség és az alkalmazás jellegű földrajzi
      tudás. A mérésmetodika alapjai.
    2. A földrajzi feladatlapok feladattípusainak metodikai problémái: új típusú képességmérő
      feladatok (rajzos, számítási, elemzési feladatok).
    3. Felkészítés a földrajzi érettségi vizsgakövetelmények teljesítésére. A részletes érettségi
      vizsgakövetelmények változásainak indoklása és értelmezése. Szükséges változások a
      középszintű szóbeli vizsga tételeinek összeállításban.

A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjai
1. Írásbeli vizsga: egyéni feladatlap-kitöltés online felületen – anyaga: a tanfolyamon megismert
szakmetodikai ismeretekkel kapcsolatos feladatmegoldó feladatok.
2. Foglalkozásterv készítése: alkalmazzák az újonnan szerzett szaktudományi és szakmódszertani
tudást egy 45 perces, a tanulói aktivitásra változatos lehetőségeket adó foglalkozás (pl. tanítási
óra) megtervezése (óravázlat) (min. 4 db A4-es oldal terjedelemben), valamint minimum 3 db, a
tanórához kapcsolódó oktatási segédanyag, feladat elkészítése és beadása elektronikusan,
digitális formában. Benyújtási határidő: a tanfolyam befejezése után 15 napon belül.

A továbbképzés költsége: 30.000,- Ft

Tanfolyamfelelős: dr. Makádi Mariann szakmetodikus (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

A továbbképzés helyszíne:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar FFI
Földrajztudományi Központ
1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/c. 1. em. 1-225. terem

A továbbképzés időpontja, ütemezése: 2016/17. tanév II. félév, csütörtökön 14.30–19.00 óra között 6 alkalommal, előreláthatóan az alábbi napokon:
2017. február 23., március 2., március 9., március 23., április 6., április 20.

Jelentkezési határidő: 2016. december 1.

A jelentkezési szándékot e-mailben kérjük a tanfolyamfelelős elérhetőségére elküldeni. A jelentkezés
fogadásáról visszajelzést küldünk.
A jelentkezés akkor válik véglegessé, ha a jelentkezési adatlapot kitöltve visszaküldi és 2016. december 8 –
2017. január 20. közötti időszakban átutalja a részvételi díjat az Eötvös Loránd Tudományegyetem alábbi
számlájára: 10032000-01426201-00000000. Kérjük a megjegyzés rovatban feltüntetni: D10702/16, D0320,
A/8504/2016 Földrajz – csak másként földrajztanári továbbképzés, valamint a résztvevő neve.
A konkrét programot a befizetés teljesítése után február elején küldjük.

Budapest, 2016. november 3.

 

Hírlevél

A Földgömb magazin

A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2012-től illetménylappá vált!

Főtámogatóink

Partnereink