budapest geodezia

Mikrotúra egy kilátóba

Szervező intézmény: Geodézia Természetjárók Egyesülete, Budapest

Információ / kapcsolat: Bassa László, ny. tud. mkts., térképész, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Geodézia Természetjárók Egyesületének tagjai a Széll Kálmán téren felszállnak a 21-es buszra, amivel a Normafáig utaznak.

Onnan felmennek a János-hegyi kilátóba, közben gyönyörködnek a 19.33-kor bekövetkező naplementében.

Találkozó: 17:30-kor a Széll Kálmán téren.

Útvonal: Széll Kálmán tér – Normafa – libegő – kilátó – Szép Juhászné – Széll Kálmán tér

A mikrotúrához további elképzelések is kapcsolódnak.

A résztvevők rövid, képes esszét írnak személyes kötődésükről a budai hegyekhez, és/vagy beszámolót készítenek az eseményről.

„János legyen, fenn a János hegyen…”

Édesapám emlékére!

erenyagnes1Kisgyermekkoromban sokat álmodoztam a János-hegyről. Azt képzeltem, hogy a Nagypapámról nevezték el. Nagypapám, tisztázzuk csak - Apai nagyapám, azaz Apukám, Apukája - Erény-Ehrlich János kartográfus, litográfus 1892-ben született Temesvárott, és 1947-ben hunyt el Szentesen, így én sajnos nem ismertem, de édesapám sokat mesélt Róla és esténként ott guggoltunk a szekrény előtt és néztük a térképeket, rajzokat, amelyeken Ő dolgozott. Ez a kép 1913-ban készült, micsoda jóképű fiatalember volt. Akár Ő is lehetett volna a névadó…

Aztán, később iskolás koromban utánanéztem. A János-hegy nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is – meddig is, Pozsonyig?- el lehetett látni a tetejéről. A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve az 1900-as évek elején rögzült. A „János” nevet vagy a korábbi Szent János-szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta. Micsoda? Mikor? Kiről? Akkor nagypapa még csak nyolc éves volt, no, ez nem igazság!

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz 559 m, Kutya-hegy 559 m és Nagy-Szénás 550 m után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsról. A hegyet alkotó kőzet a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.

erenyagnes2Egy régi kép, hol készült és mikor? No, ennek utána kell járni. Utánajártunk! Sí-járőrök a János-hegyen, 1942-ben. Apukám is ott van a képen…

Gyerekkoromban szüleimmel minden évben, minden évszakban felsétáltunk a Normafához, onnan a János-hegyre, majd leereszkedtünk Szépjuhásznéhoz. A Hűvösvölgy, Kis Hárs-hegy, Nagy Hárs-hegy megmászása már komolyabb túra volt. Remek napokat töltöttünk együtt a Budai-hegyekben.

erenyagnes3Aztán jöttek az én kirándulásaim, emlékeim. Minden hazai és külföldi vendégemet, rokonomat elvittem a Budai-hegyekbe, fel a Normafához, a János-hegyi Erzsébet kilátóhoz. Egy pár évig a Csillebérci Gyermek és Ifjúsági Központban dolgoztam szállásértékesítési munkatársként. Nagy élmény volt minden nap felmenni a hegyre és tiszta időben gyönyörködni a kilátásban. Telente, ha a város lenn ködben volt, fenn szikrázó napsütés, havas táj fogadott.

erenyagnes4Ez a kép 1993-ban készült.

Mellettem Mimi Temesvárról, Édesapám unokatestvére.

 

 

Búcsúzóul még egy kép, a három szőke srác, Apukám, Vilmos és Karcsi a két öccse 1932-ben útban a János hegyi Erzsébet kilátóhoz.

Földrajz Éjszakája

2018. április 6.

Erény Ágnes

A budapesti Geodézia Természetjárók Egyesülete tagja

2018. március

night geography 18 hungary1170

Hírlevél

A Földgömb magazin

A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2012-től illetménylappá vált!

Főtámogatóink

Partnereink